A hőbiztosíték vagy hőlezárás olyan biztonsági berendezés, amely megnyitja az áramkört a túlmelegedés ellen. Érzékeli a rövidzárlat vagy alkatrész meghibásodása miatti túláram okozta hőt. A hőbiztosítékok nem kapcsolnak vissza önmaguktól, ha a hőmérséklet csökken, mint egy megszakítónál. A hőbiztosítékot ki kell cserélni, ha meghibásodik vagy kiold.
Ellentétben az elektromos biztosítékokkal vagy megszakítókkal, a hőbiztosítékok csak a túl magas hőmérsékletre reagálnak, a túlzott áramerősségre nem, kivéve, ha a túlzott áramerősség elegendő ahhoz, hogy maga a hőbiztosíték felmelegedjen a kioldási hőmérsékletre. Példaként a hőbiztosítékot fogjuk bemutatni. fő funkciója, működési elve és kiválasztási módja a gyakorlati alkalmazásban.
1. A hőbiztosíték funkciója
A hőbiztosíték főként fusantból, olvasztócsőből és külső töltőanyagból áll. Használat közben a hőbiztosíték érzékeli az elektronikai termékek rendellenes hőmérséklet-emelkedését, a hőmérsékletet pedig a hőbiztosíték fő testén és a vezetéken keresztül érzékeli. Amikor a hőmérséklet eléri az olvadék olvadáspontját, a fuzáns automatikusan megolvad. A megolvadt fuzáns felületi feszültsége a speciális töltőanyagok hatására megnő, és az olvadás után gömbölyűvé válik, ezáltal elvágja az áramkört a tűz elkerülése érdekében. Biztosítsa az áramkörhöz csatlakoztatott elektromos berendezések biztonságos működését.
2. A hőbiztosíték működési elve
A túlmelegedés elleni védelem speciális eszközeként a hőbiztosítékok tovább oszthatók szerves hőbiztosítékokra és ötvözött hőbiztosítékokra.
Közülük a szerves hőbiztosíték mozgatható érintkezőből, fusánsból és rugóból áll. A szerves típusú hőbiztosíték aktiválása előtt az áram az egyik vezetékből a mozgatható érintkezőn és a fém házon keresztül a másik vezetékbe folyik. Amikor a külső hőmérséklet eléri az előre beállított határhőmérsékletet, a szerves anyag fuzánsa megolvad, amitől a nyomórugó meglazul, a rugó tágulása pedig a mozgatható érintkező és az egyik oldalsó vezeték elválik egymástól, és az áramkör nyitott állapotban van, majd vágja le a csatlakozó áramot a mozgatható érintkező és az oldalsó vezeték között, hogy elérje a biztosíték célját.
Az ötvözet típusú hőbiztosíték huzalból, fusantból, speciális keverékből, héjból és tömítőgyantából áll. Ahogy a környező (környezeti) hőmérséklet emelkedik, a speciális keverék cseppfolyósodni kezd. Amikor a környező hőmérséklet tovább emelkedik, és eléri a fuzáns olvadáspontját, a fuzáns olvadni kezd, és az olvadt ötvözet felülete a speciális keverék elősegítése miatt feszültséget kelt, és ezt a felületi feszültséget felhasználva az olvadt hőelem mindkét oldalra felhordva és szétválasztva, hogy állandó áramkör-levágást érjünk el. Az olvadó ötvözetből készült hőbiztosítékok különféle üzemi hőmérsékletek beállítására képesek az összetétel fuzánsának megfelelően.
3. Hogyan válasszuk ki a hőbiztosítékot
(1) A kiválasztott hőbiztosíték névleges üzemi hőmérsékletének alacsonyabbnak kell lennie, mint az elektromos berendezésekhez használt anyag hőmérséklet-ellenállási fokozata.
(2) A kiválasztott hőbiztosíték névleges áramának ≥ a védett berendezés vagy komponensek maximális üzemi árama/csökkentési sebesség utáni árama kell legyen. Feltételezve, hogy egy áramkör üzemi árama 1,5 A, a kiválasztott hőbiztosíték névleges áramának el kell érnie az 1,5/0,72 értéket, azaz több mint 2,0 A-t, hogy biztosítsa a hőbiztosíték biztosítéki teljesítményének megbízhatóságát.
(3) A kiválasztott hőbiztosíték fusánsának névleges áramának el kell kerülnie a védett berendezés vagy alkatrészek csúcsáramát. Csak ennek a kiválasztási elvnek a teljesítésével biztosítható, hogy a hőbiztosíték ne legyen olvadási reakciója, ha az áramkörben normális csúcsáram lép fel. Különösen, ha az alkalmazott áramköri rendszerben a motort gyakran kell indítani, vagy ha a fékvédelem ki van kapcsolva. Szükség esetén a kiválasztott hőbiztosíték fusánsának névleges áramát 1 ~ 2 szinttel növelni kell a védett eszköz vagy alkatrész csúcsáramának elkerülése alapján.
(4) A kiválasztott hőbiztosíték fűtőelemének névleges feszültségének nagyobbnak kell lennie, mint a tényleges áramköri feszültség.
(5) A kiválasztott hőbiztosíték feszültségesésének meg kell felelnie az alkalmazott áramkör műszaki követelményeinek. Ez az elv figyelmen kívül hagyható a nagyfeszültségű áramkörökben, de kisfeszültségű áramkörök esetén a feszültségesésnek a biztosíték teljesítményére gyakorolt hatását teljes mértékben értékelni kell. termikus biztosítékok kiválasztásakor, mert a feszültségesés közvetlenül befolyásolja az áramkör működését.
(6) A hőbiztosíték alakját a védett eszköz alakjának megfelelően kell megválasztani. Például a védett eszköz egy motor, amely általában gyűrű alakú, a cső alakú hőbiztosítékot általában közvetlenül a tekercs résébe kell behelyezni, hogy helyet takarítson meg és jó hőmérséklet-érzékelő hatást érjen el. Egy másik példa, ha a A védendő eszköz egy transzformátor, tekercse pedig sík, négyszögletes hőbiztosítékot kell választani, amely jobb érintkezést biztosít a hőbiztosíték és a tekercs között, így jobb védelmi hatás érhető el.
4. A hőbiztosítékok használatára vonatkozó óvintézkedések
(1) A hőbiztosítékokra egyértelmű előírások és korlátozások vonatkoznak a névleges áram, a névleges feszültség, az üzemi hőmérséklet, a biztosíték hőmérséklete, a maximális hőmérséklet és egyéb kapcsolódó paraméterek tekintetében, amelyeket rugalmasan kell kiválasztani a fenti követelmények teljesítése érdekében.
(2) Különös figyelmet kell fordítani a hőbiztosíték beépítési helyzetének megválasztására, vagyis a hőbiztosíték feszültsége ne kerüljön át a biztosítékra a kulcselemek helyzetváltozásának hatására a hőbiztosítékban. a készterméket vagy a vibrációs tényezőket, hogy elkerüljék az általános működési teljesítményre gyakorolt káros hatásokat.
(3) A hőbiztosíték tényleges működése során akkor szükséges beépíteni, ha a hőmérséklet a biztosíték kitörése után is alacsonyabb, mint a megengedett legmagasabb hőmérséklet.
(4) A hőbiztosíték beépítési helyzete nem lehet 95,0%-nál magasabb páratartalmú műszerben vagy berendezésben.
(5) A beépítési helyzetet tekintve a hőbiztosítékot jó indukciós hatású helyre kell felszerelni. A beépítési szerkezet szempontjából a lehető legnagyobb mértékben el kell kerülni a hőkorlátok hatását, pl. nem közvetlenül csatlakoztatva és felszerelve a fűtőberendezéssel, hogy a forró vezeték hőmérséklete ne kerüljön át a biztosítékra a fűtés hatására.
(6) Ha a hőbiztosítékot párhuzamosan csatlakoztatják, vagy folyamatosan túlfeszültség- és túláram-tényezők befolyásolják, a rendellenes belső áramerősség károsíthatja a belső érintkezőket, és hátrányosan befolyásolhatja a teljes hőbiztosító berendezés normál működését. Ezért az ilyen típusú biztosítékok használata a fenti feltételek mellett nem javasolt.
Bár a hőbiztosíték nagy megbízhatósággal rendelkezik, az abnormális helyzet, amelyet egyetlen hőbiztosíték képes megbirkózni, korlátozott, ezért az áramkört nem lehet időben lekapcsolni, ha a gép rendellenes. Ezért használjon két vagy több különböző biztosítékkal rendelkező hőbiztosítékot hőmérsékletek, amikor a gép túlmelegedett, ha egy hibás működés közvetlenül érinti az emberi testet, ha a biztosítékon kívül nincs más áramköri vágóeszköz, és ha magas fokú biztonságra van szükség.
Feladás időpontja: 2022.07.28